2010. január 9., szombat

Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE)

Az Adatbázis Jogvédő Egyesület az utolsó a sorban, amely szerves része a MATISZ-nak, illetve a MATISZ tagja az AJE-nak (hogy is van ez?); de tag még a Magyar Nemzeti Filmarchívum, különböző egyesületek, és számos gazdasági társaság is.

Az AJE szolgáltatásai:
  • Adatbázis regisztráció
  • Tartalom védelem
  • Illegális máslatok felkutatása
  • Reklám és marketing
  • Jogi tanácsadás
  • Technikai tanácsadás
  • Üzleti tanácsadás
  • Pályázati tanácsadás
Ahhoz, hogy AJE tagok legyünk egy regisztrációs kérdőívet kell kitöltenünk, melyhez a szervezet útmutatást nyújt.

Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete

A KÖZTE utolsóhírei 2007-ből szólnak, az oldalán nem találtam frissebb információt a jelenlegi tevékenységéről. Ezért lássuk, milyen célokat tűztek ki a KÖZTE tagjai alakulásukkor:

  • a kuratórium tagjainak támogatása
  • az információ szabadság, és az ahhoz való hozzájutás támogatása
  • segíteni a közszolgálati műsorszolgáltatókat és azoknak alapvető céljait
  • a civil szervezetek bevonása a közszolgálati műsorszolgáltatók társadalmi kurátori feladatainak ellátására

A KÖZTE tevékenységét az ORTT törvényben deklarált feladatainak rendeli alá.

Magyar Távoktatási Alapítvány

„A Magyar Távoktatási Alapítványt (MATAL) a Munkaügyi Minisztérium (MÜM), a Magyar Televízió Rt. (MTV) és az Új Képújság Kft. 1992. január 2-án hozta létre azzal a céllal, hogy a távoktatás módszereivel hosszú távon javítsa a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetét, növelje elhelyezkedési esélyeit, hozzájáruljon a munkakultúra emelkedéséhez, biztosítsa mind szélesebb állampolgári kör szakképzésbe vonását.”

A távoktatás célja, hogy növelje a munkavállalók esélyeit a munkaerő-piacon. A távoktatás folyamatát rugalmas és nyílt módszerekkel segíti.

„Az Alapítvány kiemelt feladata a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők: tartós munkanélküliek, pályakezdők, fogyatékosok távoktatás rendszerű képzése.

A MATAL folyamatban lévű projektjei

· eVilág - digitális tartalom és kultúra

· Glokalizáció

· Rehabilitációs portál

· IT-mentor tananyag

· Válaszd a tudást! – Neked is sikerülhet

· eLearnHuNet

A MATAL által digitalizált műsorok elérhetők itt.

Magyar Tartalomipari Szövetség

A Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) elődje a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége (MAK), ami 1991-ben jött létre 11 információterjesztéssel foglalkozó vállalat kezdeményezésére.


Az információs társadalom elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenysége, ám ennek a sebessége „nagymértékben függ a rendelkezésre álló digitális információs tartalmak mennyiségétől, minőségétől, használhatóságától”. Ennek figyelembevételével folytatja tevékenységét a MATISZ 2001 óta kibővítve tevékenységét.

Tagjai közt szerepelnek könyvtárak, tartalom előállítók, hardver-, szoftver-, képzési szolgáltatók, Taglétszáma mára elérte a 140-et.

A MATISZ széleskörű tevékenységi körrel rendelkezik: Tagszervezetek pályázati tevékenységének támogatása, nemzetközi kapcsolatok bővítése, együttműködés a tartalomiparral kapcsolatos jogalkotásban, internet szolgáltatás üzemeltetése, hírlevélszerkesztés, rendezvényszervezés...



A Szövetség célkitűzései között szerepel:

  • érdekképviseletet nyújtani a tartalomfejlesztők körében
  • a szabad információáramlás segítése
  • tartalomiparral kapcsolatos jogalkotás
  • a tartalomipar piacépítése
  • a szakmai, etikai normák betartása
  • oktatási, képzési és rendezvényszervezési tevékenység a fenti célkitűzések elérése érdekében


A MATISZ futó és lezárult projektjei:

  • Abilities
  • Blind
  • CompTrain
  • Digitalizátor
  • eKözszolgáltatások tesztelése
  • ePSIplus
  • EQF-Code
  • EUREKA eConTec
  • HíD
  • Hotline
  • IT-mentor
  • Látható Magyyarország
  • LEKTOR

A hazai tartalomszolgáltatók szakmai szervezetei

A következő néhány blogbejegyzésben a tartalomszolgáltatók szakmai érdekképviseletek munkásságába fogok betekintést adni.

Ahogy Birkás Bence is írja a TMT 2005-ös számában az internet mindenkié, jogilag nem szabályozott. Az állam nem szólhat bele a weben található tartalmakba, viszont számos negatívummal találkozhatunk a honlapokat böngészve (vírus), vagy éppen reklám szeméttel áraszthatják el postafiókunkat. Az egyének védelmében jöttek létre a hazai tartalomszolgáltatók szakmai civil szervezetei.

A Fanta trendtanulmánya

(köszönet érte Julinak:))

„A kultúra ma már olyan drága, hogy az ember kénytelen ezen spórolni”

Könyvtárba járni ténylegesen olcsóbb, mint a vizsgákhoz szükséges szakirodalmat könyvesboltban megvásárolni.


De amire itt kitér, a tanulmány szerzője, az, hogy a fiatalok körében egyre inkább népszerűbbé vált az internet, olcsóbb rákeresni Robert Capa képeire, mint elmenni a kiállításra.


Az internet tényleg teret, időt áthidalva sok mindent megmutat a fiatalságnak, csak az a kár hogy mindezt otthon ülve és nem ténylegesen megélve. Ma a kultúrálódásra szánt pénz kimerül a fesztiválok és a multiplex mozik látogatásában. Persze ismét nagyon leegyszerűsítettem a dolgokat, de a megkérdezettek válaszaiból arra következtetésre jutottak, hogy a 18-25 éves lakosság körében az opera és az operett előadások nem igazán vonzóak, a színház viszont egy kivételezett túlélőnek számít.


Sajnos az internet nagy lehetőségei sem adottak meg azért bárkinek, a magyar fiatalok jórészének még mindig nem telik számítógépre, és továbbra is a kultúrálódás lehetőségei Budapest köré csoportosul, leszámítva jó néhány egyetemi várost (bár, ne felejtsük Pécs idén Európa egyik Kulturális Fővárosa).


Visszatérve az olvasásra, a könyv szerepe egyre inkább átértékelődött: „a vesztesek közé sorolható a könyv mint „csatorna” és a hagyományos irodalom is”.

Az elmúlt néhány évben azért akadt néhány kivétel(es) irodalom: a Harry Potter könyvek az általános iskolások és a nagypapák körében is igen népszerű volt, vagy a főleg tinédzser lányok körében népszerűségnek örvendő, ún. vámpír irodalom fiatalok millióit volt képes hosszú órákra, napokra a könyvek mellé ültetni.

Semmi sincs veszve

Az olvasásra szánt idő egyre inkább visszaszorul; a kulturális generációváltozás korszakát éljük, ezért kellene mind inkább a hagyományos művelődés forrásai felé (is) irányítani a fiatalság figyelmét.

2009. december 28., hétfő

Elektronikus könyvkiadás

Egyre inkább terjed az elektronikus könyvolvasás, az internet adta lehetőségek mellett (http://mek.oszk.hu/), megjelentek az elektronikus könyvolvasók. Az e-könyv olvasókkal ugyanúgy tudunk a héven vagy buszon ülve olvasni, mint ahogy ezt eddig kedvenc regényünkkel megtettük. Az Amazon 2007 karácsonya előtt kezdte meg az első elektronikus könyvolvasó, a Kindle forgalmazását, míg Magyarországra mostanában tör be a piacra. A minap a bookline oldalán barangolva találkoztam elektronikus könyvolvasóval: van itt junior, classic és olcsóbb is.


A e-book olvasók kényelmessége mellett érvelnek a forgalmazók, azon kívül, hogy számos könyvet rá tudunk tölteni, kis helyen elfér, nem tükröződik a napfényen, hosszú a készenléti ideje, hallgathatunk rajta zenét, lapozhatjuk, mint a hagyományos könyveket, sőt olyan szép vékony...


Én személy szerint nem cserélném le a jó öreg papíralapú könyveket, mert csak...

Bár a Kindle 2 leírását olvasva egyre szimpatikusabbá vált a dolog, de akkor sem.

A fizikai jellemzőkkel nem szeretnék terhelni senkit (arról itt lehet részletesebben tájékozódni), annyit mondanék el, hogy 2 GB memóriájú (ami persze bővíthető), és van benne egy integrált felolvasó szoftver, Moha Bá, aki készséggel felolvassa nekünk a könyvet, persze ez a vakok és gyengénlátóknak is segítséget jelent, amennyiben Kindle 2-t szeretnének vásárolni.


Hogy miért tértem ki az e-bookokra?

Megjelenésük akár újabb olvasási mozgalmat indíthat el, akár olyanok is rákaphatnak, akik eddig nem inkább az interneten barangolva olvastak blogokat, az e-mailjüket. De tényleg, megjelenésük újabb olvasási kutatásokat eredményezhet.