Az AJE szolgáltatásai:
- Adatbázis regisztráció
- Tartalom védelem
- Illegális máslatok felkutatása
- Reklám és marketing
- Jogi tanácsadás
- Technikai tanácsadás
- Üzleti tanácsadás
- Pályázati tanácsadás
A KÖZTE utolsóhírei 2007-ből szólnak, az oldalán nem találtam frissebb információt a jelenlegi tevékenységéről. Ezért lássuk, milyen célokat tűztek ki a KÖZTE tagjai alakulásukkor:
A KÖZTE tevékenységét az ORTT törvényben deklarált feladatainak rendeli alá.
A távoktatás célja, hogy növelje a munkavállalók esélyeit a munkaerő-piacon. A távoktatás folyamatát rugalmas és nyílt módszerekkel segíti.
„Az Alapítvány kiemelt feladata a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők: tartós munkanélküliek, pályakezdők, fogyatékosok távoktatás rendszerű képzése.
· Glokalizáció
· Rehabilitációs portál
· IT-mentor tananyag
· Válaszd a tudást! – Neked is sikerülhet
· eLearnHuNet
Az információs társadalom elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenysége, ám ennek a sebessége „nagymértékben függ a rendelkezésre álló digitális információs tartalmak mennyiségétől, minőségétől, használhatóságától”. Ennek figyelembevételével folytatja tevékenységét a MATISZ 2001 óta kibővítve tevékenységét.
Tagjai közt szerepelnek könyvtárak, tartalom előállítók, hardver-, szoftver-, képzési szolgáltatók, Taglétszáma mára elérte a 140-et.
A MATISZ széleskörű tevékenységi körrel rendelkezik: Tagszervezetek pályázati tevékenységének támogatása, nemzetközi kapcsolatok bővítése, együttműködés a tartalomiparral kapcsolatos jogalkotásban, internet szolgáltatás üzemeltetése, hírlevélszerkesztés, rendezvényszervezés...
A Szövetség célkitűzései között szerepel:
A MATISZ futó és lezárult projektjei:
A következő néhány blogbejegyzésben a tartalomszolgáltatók szakmai érdekképviseletek munkásságába fogok betekintést adni.
Ahogy Birkás Bence is írja a TMT 2005-ös számában az internet mindenkié, jogilag nem szabályozott. Az állam nem szólhat bele a weben található tartalmakba, viszont számos negatívummal találkozhatunk a honlapokat böngészve (vírus), vagy éppen reklám szeméttel áraszthatják el postafiókunkat. Az egyének védelmében jöttek létre a hazai tartalomszolgáltatók szakmai civil szervezetei.
„A kultúra ma már olyan drága, hogy az ember kénytelen ezen spórolni”
Könyvtárba járni ténylegesen olcsóbb, mint a vizsgákhoz szükséges szakirodalmat könyvesboltban megvásárolni.
De amire itt kitér, a tanulmány szerzője, az, hogy a fiatalok körében egyre inkább népszerűbbé vált az internet, olcsóbb rákeresni Robert Capa képeire, mint elmenni a kiállításra.
Az internet tényleg teret, időt áthidalva sok mindent megmutat a fiatalságnak, csak az a kár hogy mindezt otthon ülve és nem ténylegesen megélve. Ma a kultúrálódásra szánt pénz kimerül a fesztiválok és a multiplex mozik látogatásában. Persze ismét nagyon leegyszerűsítettem a dolgokat, de a megkérdezettek válaszaiból arra következtetésre jutottak, hogy a 18-25 éves lakosság körében az opera és az operett előadások nem igazán vonzóak, a színház viszont egy kivételezett túlélőnek számít.
Sajnos az internet nagy lehetőségei sem adottak meg azért bárkinek, a magyar fiatalok jórészének még mindig nem telik számítógépre, és továbbra is a kultúrálódás lehetőségei Budapest köré csoportosul, leszámítva jó néhány egyetemi várost (bár, ne felejtsük Pécs idén Európa egyik Kulturális Fővárosa).
Visszatérve az olvasásra, a könyv szerepe egyre inkább átértékelődött: „a vesztesek közé sorolható a könyv mint „csatorna” és a hagyományos irodalom is”.
Az elmúlt néhány évben azért akadt néhány kivétel(es) irodalom: a Harry Potter könyvek az általános iskolások és a nagypapák körében is igen népszerű volt, vagy a főleg tinédzser lányok körében népszerűségnek örvendő, ún. vámpír irodalom fiatalok millióit volt képes hosszú órákra, napokra a könyvek mellé ültetni.
Semmi sincs veszve
Az olvasásra szánt idő egyre inkább visszaszorul; a kulturális generációváltozás korszakát éljük, ezért kellene mind inkább a hagyományos művelődés forrásai felé (is) irányítani a fiatalság figyelmét.
Egyre inkább terjed az elektronikus könyvolvasás, az internet adta lehetőségek mellett (http://mek.oszk.hu/), megjelentek az elektronikus könyvolvasók. Az e-könyv olvasókkal ugyanúgy tudunk a héven vagy buszon ülve olvasni, mint ahogy ezt eddig kedvenc regényünkkel megtettük. Az Amazon 2007 karácsonya előtt kezdte meg az első elektronikus könyvolvasó, a Kindle forgalmazását, míg Magyarországra mostanában tör be a piacra. A minap a bookline oldalán barangolva találkoztam elektronikus könyvolvasóval: van itt junior, classic és olcsóbb is.
A e-book olvasók kényelmessége mellett érvelnek a forgalmazók, azon kívül, hogy számos könyvet rá tudunk tölteni, kis helyen elfér, nem tükröződik a napfényen, hosszú a készenléti ideje, hallgathatunk rajta zenét, lapozhatjuk, mint a hagyományos könyveket, sőt olyan szép vékony...
Én személy szerint nem cserélném le a jó öreg papíralapú könyveket, mert csak...
Bár a Kindle 2 leírását olvasva egyre szimpatikusabbá vált a dolog, de akkor sem.
A fizikai jellemzőkkel nem szeretnék terhelni senkit (arról itt lehet részletesebben tájékozódni), annyit mondanék el, hogy 2 GB memóriájú (ami persze bővíthető), és van benne egy integrált felolvasó szoftver, Moha Bá, aki készséggel felolvassa nekünk a könyvet, persze ez a vakok és gyengénlátóknak is segítséget jelent, amennyiben Kindle 2-t szeretnének vásárolni.
Hogy miért tértem ki az e-bookokra?