Elektronikus könyvkiadás

Egyre inkább terjed az elektronikus könyvolvasás, az internet adta lehetőségek mellett (http://mek.oszk.hu/), megjelentek az elektronikus könyvolvasók. Az e-könyv olvasókkal ugyanúgy tudunk a héven vagy buszon ülve olvasni, mint ahogy ezt eddig kedvenc regényünkkel megtettük. Az Amazon 2007 karácsonya előtt kezdte meg az első elektronikus könyvolvasó, a Kindle forgalmazását, míg Magyarországra mostanában tör be a piacra. A minap a bookline oldalán barangolva találkoztam elektronikus könyvolvasóval: van itt junior, classic és olcsóbb is.

A e-book olvasók kényelmessége mellett érvelnek a forgalmazók, azon kívül, hogy számos könyvet rá tudunk tölteni, kis helyen elfér, nem tükröződik a napfényen, hosszú a készenléti ideje, hallgathatunk rajta zenét, lapozhatjuk, mint a hagyományos könyveket, sőt olyan szép vékony...

Én személy szerint nem cserélném le a jó öreg papíralapú könyveket, mert csak...

Bár a Kindle 2 leírását olvasva egyre szimpatikusabbá vált a dolog, de akkor sem.

A fizikai jellemzőkkel nem szeretnék terhelni senkit (arról itt lehet részletesebben tájékozódni), annyit mondanék el, hogy 2 GB memóriájú (ami persze bővíthető), és van benne egy integrált felolvasó szoftver, Moha Bá, aki készséggel felolvassa nekünk a könyvet, persze ez a vakok és gyengénlátóknak is segítséget jelent, amennyiben Kindle 2-t szeretnének vásárolni.

Hogy miért tértem ki az e-bookokra?

Megjelenésük akár újabb olvasási mozgalmat indíthat el, akár olyanok is rákaphatnak, akik eddig nem inkább az interneten barangolva olvastak blogokat, az e-mailjüket. De tényleg, megjelenésük újabb olvasási kutatásokat eredményezhet.

Mit olvas a "nagy átlag"?

Ha már olvasás, akkor nézzük milyen időszaki kiadványok mellett, dönt a magyar ember?!

Ma már a lakosság nagy része az internet adta lehetőségeket veszi igénybe, nem költ holmi napi sajtóra, esetleg átlapozza a metrón ülve, a kezébe nyomott Metropolt, mint ahogy azt a HWSW is írja.

A Kreatív Online, pontosabban a GfK Hungária és az Ipsos Nemzeti Médiaanalízis a Blikk és a Sztori viszi a pálmát, de a napi sajtó is még mindig népszerű.

Néhány lap országos népszerűsége ellenére a magyar lakosság inkább a szűkebb környezetét érintő hírekről, eseményekről szeret olvasni. Ezért az egy-egy településen, településtípuson megjelenő sajtótermékeket (pl. Délmagyaroszág) az ott élők sokszor szívesebben lapozzák fel, mint egy országos terjesztésű újságot.

A felhasználók igényeihez mérten

Egy szintén 2006-os esemény kapcsán szeretném a változások alakulását tovább elemezni. Digitalizálás, Guttenberg-galaxis, a könyvtár legkülönfélébb szerepváltásai, merre vezetnek a megváltozott műveltségi állapotok? A könyvtárak jelenkori szerepvállalását elemző beszélgetésen részt vett Virágos Márta, a Debreceni Egyetem és Nemzeti Könyvtár főigazgatója, Ungváry Rudolf, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főmunkatársa, Fodor Péter, az FSZEK főigazgatója, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, valamint Kovács András Bálint, a Nemzeti Audiovizuális Archívum vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi docense.

"Napjainkban az olvasás elnyeri a helyét egy olyan kultúrában, ahol az audiovizuális információk feldolgozása korábban sosem látott, jelentékeny szerepet kap." (Kovács András Bálint)

A NAVA hatalmas mennyiségű digitális kincset tárol. Könyvtáraink is alakuljon át teljesen automatizált könyvtárrá? A válasz egyértelműnek tűnik: ebben az irányban kell haladnunk, persze az ésszerűség határain belül, megőrizve tárgyiasult tudásunkat is (könyv, videó...).

A könyvtár hétköznapi funkciója is változásokon megy át, mire van szüksége a felhasználónak, amikor már az adóbevallását is az interneten készíti?

A könyvtárnak egyre inkább közösségi hellyé kell válnia, úgy a hálón, mint a könyvtár falain belül is. Legyen társadalmi életünk helyszíne: egy kellemes hely, ami kellemes időtöltést jelent a könyvbarát olvasóknak Ungváry szerint a könyvtárosok egyik fő feladata, hogy megtalálják a könyvtár igazi helyét az automatizált világban.

Felmerült az ifjú könyvtáros-informatikusok képzése is. Ma a diplomát egyre inkább szeretnék specifikusabbá, eladhatóvá tenni több területen is.

A vizuális kultúra térnyerése összefügg az olvasáskészség hanyatlásával, ezért kell a képzésekben résztvevő hallgatókat mindinkább az olvasásra buzdítani, a kommunikációs készségeiket fejleszteni, és az empatikus készséget kihozni belőlük, hiszen a jelenkor olvasóinak kis része személyiségproblémával küzd.

A könvtárhasználat és az olvasás

Hogyan is olvasunk?
A következő néhány blog bejegyzésben szeretnék a részben könyvtárhasználati szokásainkról tudósítani, de leginkább továbbra is az olvasásról, a megváltozott olvasási szokásainkról.
Feladatom, hogy felkutassam a hálón az ezzel kapcsolatos irodalmat. Keresésem eredménye nem mondható gyérnek, sokkalta inkább nem túl frissnek.
A felhasznált írások az adott évek illetve korábbi évek tapasztalatait foglalja össze. Ezek alapján szó lesz tehát könyvtáros szakemberek meglátásairól, visszatérek a Nagy Könyv által kiváltott megnövekedett olvasási készségről, és egy aktuálisabbnak mondható őszi cikk alapján utánanézek mi befolyásolja a fiatalok olvasási szokásait, kultúráját.

Szabadidős tevékenységeink
Dr. Nemes Erzsébet cikkjében 50 év távlatában tekint vissza az olvsás illetve könyvtárhasználati szokásainkra, felhasználva a KSH adatait (1950-2004).
Nem szeretnék belemenni a statisztikai adatokba, hanem inkább a szabadidős tevékenységek erős befolyását szeretném vázolni a cikk alapján. Lényeges változás volt akkoriban, hogy megnövekedett az egyes háztartásokban a számítógépek száma, ezzel párhuzamosan nőtt az internetet igénybe vevők aránya is, a televíziózás a szabadidős tevékenységek között még mindig nagyon magasan áll. Az olvasásra szánt idő felére csökkent, valamint a könyvtárak száma is csökkent, viszont a meglévőeknek az állománya gyarapodott.