Egyre inkább terjed az elektronikus könyvolvasás, az internet adta lehetőségek mellett (http://mek.oszk.hu/), megjelentek az elektronikus könyvolvasók. Az e-könyv olvasókkal ugyanúgy tudunk a héven vagy buszon ülve olvasni, mint ahogy ezt eddig kedvenc regényünkkel megtettük. Az Amazon 2007 karácsonya előtt kezdte meg az első elektronikus könyvolvasó, a Kindle forgalmazását, míg Magyarországra mostanában tör be a piacra. A minap a bookline oldalán barangolva találkoztam elektronikus könyvolvasóval: van itt junior, classic és olcsóbb is.
A e-book olvasók kényelmessége mellett érvelnek a forgalmazók, azon kívül, hogy számos könyvet rá tudunk tölteni, kis helyen elfér, nem tükröződik a napfényen, hosszú a készenléti ideje, hallgathatunk rajta zenét, lapozhatjuk, mint a hagyományos könyveket, sőt olyan szép vékony...
Én személy szerint nem cserélném le a jó öreg papíralapú könyveket, mert csak...
Bár a Kindle 2 leírását olvasva egyre szimpatikusabbá vált a dolog, de akkor sem.
A fizikai jellemzőkkel nem szeretnék terhelni senkit (arról itt lehet részletesebben tájékozódni), annyit mondanék el, hogy 2 GB memóriájú (ami persze bővíthető), és van benne egy integrált felolvasó szoftver, Moha Bá, aki készséggel felolvassa nekünk a könyvet, persze ez a vakok és gyengénlátóknak is segítséget jelent, amennyiben Kindle 2-t szeretnének vásárolni.
Hogy miért tértem ki az e-bookokra?
Megjelenésük akár újabb olvasási mozgalmat indíthat el, akár olyanok is rákaphatnak, akik eddig nem inkább az interneten barangolva olvastak blogokat, az e-mailjüket. De tényleg, megjelenésük újabb olvasási kutatásokat eredményezhet.
Ha már olvasás, akkor nézzük milyen időszaki kiadványok mellett, dönt a magyar ember?!
Ma már a lakosság nagy része az internet adta lehetőségeket veszi igénybe, nem költ holmi napi sajtóra, esetleg átlapozza a metrón ülve, a kezébe nyomott Metropolt, mint ahogy azt a HWSW is írja.
A Kreatív Online, pontosabban a GfK Hungária és az Ipsos Nemzeti Médiaanalízis a Blikk és a Sztori viszi a pálmát, de a napi sajtó is még mindig népszerű.
Néhány lap országos népszerűsége ellenére a magyar lakosság inkább a szűkebb környezetét érintő hírekről, eseményekről szeret olvasni. Ezért az egy-egy településen, településtípuson megjelenő sajtótermékeket (pl. Délmagyaroszág) az ott élők sokszor szívesebben lapozzák fel, mint egy országos terjesztésű újságot.
Egy szintén 2006-os esemény kapcsán szeretném a változások alakulását tovább elemezni. Digitalizálás, Guttenberg-galaxis, a könyvtár legkülönfélébb szerepváltásai, merre vezetnek a megváltozott műveltségi állapotok?A könyvtárak jelenkori szerepvállalását elemző beszélgetésen részt vett Virágos Márta, a Debreceni Egyetem és Nemzeti Könyvtár főigazgatója, Ungváry Rudolf, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főmunkatársa, Fodor Péter, az FSZEK főigazgatója, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, valamint Kovács András Bálint, a Nemzeti Audiovizuális Archívum vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi docense.
"Napjainkban az olvasás elnyeri a helyét egy olyan kultúrában, ahol az audiovizuális információk feldolgozása korábban sosem látott, jelentékeny szerepet kap." (Kovács András Bálint)
A NAVA hatalmas mennyiségű digitális kincset tárol. Könyvtáraink is alakuljon át teljesen automatizált könyvtárrá? A válasz egyértelműnek tűnik: ebben az irányban kell haladnunk, persze az ésszerűség határain belül, megőrizve tárgyiasult tudásunkat is (könyv, videó...).
A könyvtár hétköznapi funkciója is változásokon megy át, mire van szüksége a felhasználónak, amikor már az adóbevallását is az interneten készíti?
A könyvtárnak egyre inkább közösségi hellyé kell válnia, úgy a hálón, mint a könyvtár falain belül is. Legyen társadalmi életünk helyszíne: egy kellemes hely, ami kellemes időtöltést jelent a könyvbarát olvasóknak Ungváry szerint a könyvtárosok egyik fő feladata, hogy megtalálják a könyvtár igazi helyét az automatizált világban.
Felmerült az ifjú könyvtáros-informatikusok képzése is. Ma a diplomát egyre inkább szeretnék specifikusabbá, eladhatóvá tenni több területen is.
A vizuális kultúra térnyerése összefügg az olvasáskészség hanyatlásával, ezért kell a képzésekben résztvevő hallgatókat mindinkább az olvasásra buzdítani, a kommunikációs készségeiket fejleszteni, és az empatikus készséget kihozni belőlük, hiszen a jelenkor olvasóinak kis része személyiségproblémával küzd.
Hogyan is olvasunk?
A következő néhány blog bejegyzésben szeretnék a részben könyvtárhasználati szokásainkról tudósítani, de leginkább továbbra is az olvasásról, a megváltozott olvasási szokásainkról.
Feladatom, hogy felkutassam a hálón az ezzel kapcsolatos irodalmat. Keresésem eredménye nem mondható gyérnek, sokkalta inkább nem túl frissnek.
A felhasznált írások az adott évek illetve korábbi évek tapasztalatait foglalja össze. Ezek alapján szó lesz tehát könyvtáros szakemberek meglátásairól, visszatérek a Nagy Könyv által kiváltott megnövekedett olvasási készségről, és egy aktuálisabbnak mondható őszi cikk alapján utánanézek mi befolyásolja a fiatalok olvasási szokásait, kultúráját.
Szabadidős tevékenységeink Dr. Nemes Erzsébet cikkjében 50 év távlatában tekint vissza az olvsás illetve könyvtárhasználati szokásainkra, felhasználva a KSH adatait (1950-2004).
Nem szeretnék belemenni a statisztikai adatokba, hanem inkább a szabadidős tevékenységek erős befolyását szeretném vázolni a cikk alapján. Lényeges változás volt akkoriban, hogy megnövekedett az egyes háztartásokban a számítógépek száma, ezzel párhuzamosan nőtt az internetet igénybe vevők aránya is, a televíziózás a szabadidős tevékenységek között még mindig nagyon magasan áll. Az olvasásra szánt idő felére csökkent, valamint a könyvtárak száma is csökkent, viszont a meglévőeknek az állománya gyarapodott.
Sikeres molyolásom után, át is térnék a másik, szintén könyvolvasók számára "kifejlesztett" közösségi térre.
Tehát az a bizonyos kutya Mark Haddon A kutya különös esete az éjszakában című könyvét néhány éve olvasta,m egy nagyon, vidám, egy felejthetetlenül boldog időszakban(a lelkiállapotom és a könyv tartalma semminemű hasonlóságot nem mutat fel). A könyv címét szerzőjét azóta is próbáltam felidézni, de mind ezidáig sikertelenül.Néhány napja a nagy molyolásom után tértem át a könyvkolónia vizsgálatára, és első könyv, amit megláttam ez a kötet volt.
És így tovább
Azonnal böngészni, próbálgatni kezdtem ezt is, szembetűnő különbségek vannak a kettő között. A kolónia sokkal letisztultabb, kiforrottabb, tetszetősebb de nekem a másik valahogy jobban tetszik...
Hiába az egyszerűség, a könnyebb kezelhetőség (valakinek a moly egyszerűbb), valamiért nem akaródzik megszeretni. Lehet, hogy bezavarnak a sokkal inkább arcba nyomott reklámok, a sikerkönyvek népszerűsítése. Én mindig azon a véleményen voltam, hogy nem az a jó, ami mindenkinek tetszik, hanem az, amiről évek múltán is érdemes beszéli. Egy jó könyv időtlen és mindig elkísér. De itta címlapon mind ez a sok újdonság, ami kösz, de most (még) nem.
Felépítése Ahogy már említettem volt, tényleg egyszerű könyvet létrehozni, olvasókört szervezni vagy éppen eseményre invitálni.
Szintén pontosságot és leegyszerűsített leírást várnak tőlünk a szerkesztők, és nem könyvtárosi munkára kérnek fel minket.
Ami nagyon tetszik az első mondat fül adta lehetőség, ahogy a neve is mondja belekezd a regény lső mondatába, ez tényleg egy remek ötlet.
Az az igazság, hogy egyik oldal böngészése során sem merültem bele a komoly irodalomba, a tanulmány jellegű írások kutatásába, igaz az ilyen típusú irodalomra kisebb a kereslet, bár ennek tényleg utána kellene nézni.
A koloniások szintén vezetnek blogot, ezúttal a Twilight-saga szereplőit mutatják be nekünk, a legapróbb (?) részletességig, de van itt minden kvíztől kezdve, nyereménykönyvig. Tavasszal ugyanis könyv járt postért cserébe...
Érdekesség továbbá az olvasókörök létrehozása, ahová a meglévő ismerőseinken kívül bárkit meghívhatunk, vagy épp eltilthatjuk a csúnyán kommentel. Szavazást is indíthatunk egy, a minket érdeklő témában, esetleg kritikát írhatunk kedvenc regényünkről, vagy éppen a nekünk egy kicsit sem tetsző alkotásokról.
Mindazonáltal a kolónia is egy remek élmény, felfedezés, értelmes időtöltés. Ahogy már sokan leírták előttem érdekes, hogy egyszerre indult a két startup, de mindenképp fontos leszögezni, hogy nem egymás ellenfeleként: molyosok átjárnak kolóniázni, a kolóniások átjárnak molyozni, és így van ez jól. Jelen pillanatban én, személy szerint molyosnak vallom magam, de ez még változhat, és mindenekelőtt nem győzök köszönetet rebegni a Mark Haddon könyvért!
Ahogy ígértem, és ami a feladatom is, hogy bemutassak néhány a hálózaton létrejövő közösségi teret, ami az olvasást választotta a közösség szervező erejének.
Még októberben regisztráltam a moly.hu-ra, de a napokban sikerült jobban belebonyolódnom az oldalba.
Moly.hu
A moly.hu decemberben ünnepli, majd első születésnapját, a szervezői, megalkotói pedig ennek kapcsán egy közös ünneplést terveznek molyolóikkal.
A kezdeti nehézségek után az oldal egyre inkább haladt a kitűzött célja felé, igénybe véve az olvasók, a mi segítségünket. A moly.hu indulása nem volt zökkenő mente, állandó alakítás, változtatásra volt szükség. De mára már nagyjából elkészült az eredeti arculat, dizájn és persze a tartalom, mivel webes alkalmazásról beszélünk a változás joga természetesen örökösen fenntartva. Nemrégiben egy nagyobb szerverre költözött a moly, így próbálják még zökkenőmentesebbé tenni a használatát.
Ahogy én látom
Az oldal megismerése kapcsán természetesen először a súgót néztem meg, ami sok hasznos információt tartalmaz például arról, hogyan vigyünk fel egy új könyvet a rendszerbe, hogy legyünk pontosak a bevitelnél, persze nem egy teljes bibliográfiai leírást várnak tőlünk a fejlesztők, ellenkezőleg némi pontosságot és formai követelményre kell csak odafigyelnünk.
pl. Ha több szerző van, kötőjellel választjuk el a nevüket: Minta Béla – Próba Géza A következő lépés a moly megismerésében a blog olvasás volt. 1 év történése, változásai mind fellelhetők itt. Az első fontos lépés egy új könyv felvételekor, hogy utánanézzük fent van e már a rendszerben, ezt a könyv keresés-nél tehetjük meg. Ha pontosan utána jártunk, és nem találjuk, akkor érdemes felvinni a könyvet. Egyébként számos egyéb lehetőségünk van egy könyvnél beállíthatjuk, hogy már olvastuk, olvassuk, tervezzük az elolvasását. Ha egy könyv nem rendelkezik leírással írhatunk hozzá fülszöveget, feltölthetünk hozzá borítót.
A widget -- Dragonweb nyomán-- olyan alkalmazás, amelyet közvetlenül gépünkre vagy webhelyünkre illeszthetünk, és ez közvetlen kapcsolatot tart fenn a kiszolgálóval, így másodpercre pontos információt jelenít meg.
Továbbá kereshetünk ismerősöket,bekapcsolódhatunk párbeszédekbe, ajánlhatunk, értékelhetünk, és mindezek felett olvashatunk.
A moly.hu lehetőséget ad arra, hogy még több ismerőst szerezünk, barátkozzunk, hisz úgy működik, mint egy közösségi oldal, sőt sokkal közvetlenebb annál, alapvetően az ízlésünkre, olvasásainkra kíváncsi. Meglátogathatjuk mások könyves polcsit, megnézhetjük, hogy hányan olvasták kedvencünket, hogyan értékelték azt, idéztek e belőle.
Részt vehetunk a webes közösség játékaiban. Egyik izgalmas játék, amit felleltem az a Fülszöveg. Itt az a lényeg, hogy megadja az első játékos egy könyv fülszövegét, és ki kell találni annak címét és szerzőjét, és az, aki elsőként találja ki, az teheti fel a következő kérdést. Természetesen nem ér guglizni, másképp ildomos utána járni, de az se árthat, ha előzőleg már olvastuk az adott könyvet.
Könyvtárszakosként persze, hogy ezt a blogjegyzés találtam kiemelni a számos többi közül.
Nem akarnám leírni a tartalmát, csak megjegyezném, hogy könyvtáros berkekben is népszerű az oldal, felfedezték maguknak, és szakmai alapon el is kezdték azt szerkezgetni.
Végszó, holott még mondhatnám...
Csak, hogy egyre egyértelműbb legyek: " A Moly internetes közösségi oldal (www.moly.hu) mottója nem véletlenül lett a „Mit olvasol éppen?” kérdés, a felhasználók fő tevékenységként ismeretségi körük aktuális olvasmányait követhetik nyomon."
Tehát könyvbarátok tessék olvasni, aztán meg molyolni, naponta akár csak néhány percet is.
Nemrégiben könyvtári szakmai gyakorlatom során került a kezembe Alberto Manguel Az olvasás története című munkája. Elsőre nehézkesnek találtam kusza gondolatiságát, váltakozó véleményét... Bevallom őszintén nem olvastam végig... Nem mondanám, hogy rossz, vagy éppen nem tetszett, egyszerűen csak nem voltam kitartó, nem adtam még egy esélyt szerencsétlen könyvnek. És manapság Kedves Olvasó nem én vagyok az egyedüli, akinek ilyen "gondjai" vannak. Lehet mosolyogni vagy kinevetni, de ezen változtatnunk kellene. Az emberek manapság egyre türelmetlenebbek. Például, ha keresünk valamit az interneten, és 0, 10 másodperc helyett jónéhání mp. alatt kapunk eredményt szinte türelmünket veszítve kezdjük el tépni a hajunkat. Blogom létrehozásának célja, hogy az olvasásról olvassak, kutassak, arról, hogy mekkora szerepe van az webnek az olvasási szokásaink megváltoztatására. Továbbá szeretnék olyan webes közösségekről írni, akik kitartanak az olvasás mellett, és apró szigeteik létrehozásával, próbálják fenntartani az emberek érdeklődését az olvaás iránt.
